Skip to main content

Mit tanulhatunk a COVID időszakból? Azt, hogy az egészségünk az első.

Szoktam mondani, hogy a két legnagyobb kincs az életünkben az idő és az egészség, de mindkettőt csak akkor tanuljuk meg értékelni, ha éppen nincs. Orvosként naponta szembesülök azzal, mekkora érték az egészségünk, a koronavírusos időszak viszont talán jobban rávilágított erre azoknak is, akik egyébként nem feltétlenül tudják értékelni azt , hogy alapvetően egészségesek. Sajnos az agyunk úgy működik, hogy szívesen megy a könnyebb irányba, márpedig az egészséges életmód melletti elköteleződés nem mindig a legkönnyebb út, amit választhatunk.

Ebben a cikkben azt szeretném megmutatni, hogy a COVID egy új lehetőség arra, hogy motiváltabbak legyünk az egészségünk megőrzését illetően. A fertőzöttek számának növekedésével egyre valószínűbb, hogy előbb-utóbb mi is találkozni fogunk a fertőzéssel. Amit tehetünk az az – amellett persze, hogy vigyázunk egymásra –, hogy elkezdünk odafigyelni arra, hogy ha elkapjuk a vírust, akkor a szervezetünk és az immunrendszerünk a lehető legjobb állapotban legyen. Az a jó, hogy ha elkezdünk odafigyelni az egészségünkre, akkor nem csak egy esetleges koronavírus fertőzést tudunk átvészelni komolyabb komplikációk nélkül, de a XXI. századi nagy társadalmi probléma, az öregedő-betegedő társadalom által állított kihívásokra is könnyebben találhatunk megoldást.
Az egészség ugyanis nem csak egyéni, közös ügy is. Minél egészségesebbek vagyunk, annál jobban érezzük magunkat, annál hosszabb ideig élünk, és annál alacsonyabb az egészségügyi igényünk, azaz nem terheljük az ellátást olyan problémákkal, melyek egyébként megelőzhetőek lennének. Ebben mi magyarok sajnos nem járunk az élen. Az EUROSTAT adatai szerint nálunk halnak meg a legtöbben megelőzhető betegségben. Ez szomorú… Viszont!

Az életmód nagyon sokáig nem volt része a nyugati orvosi gondolkodásnak, emiatt az életmódorvostan egy viszonylag fiatal tudományterület a bizonyítékon alapuló orvosláson belül. Az 1970-es években kezdődtek azok a kutatások, melyek azt vizsgálták, milyen szerepe van az életmódnak a krónikus, úgynevezett civilizációs betegségek (szív- és érrendszeri megbetegedések, rák, anyagcsere-betegségek, mint pl. cukorbetegség) megelőzésében, kezelésében és visszafordításában. Ezen epidemiológiai, intervenciós és alapkutatások pozitív eredményei mentén jöttek létre azok az első egyetemi munkacsoportok (pl. a Harvardon vagy a Loma Linda Egyetemen), melyekből végül 2004-ben megalakult az Amerikai Életmódorvostani Társaság (ACLM), ami mára az egyik legdinamikusabban bővülő orvostudományi társasággá nőtte ki magát az USA-ban. Céljuk a krónikus betegségek megelőzése és visszafordítása a tudományosan bizonyított életmódterápia segítségével. Arra kérlek most benneteket, hogy csatlakozzatok hozzám, és fedezzük fel, mennyi értékes tudást kaphatunk, hogyha kicsit a tudományt hívjuk segítségül az egészségünk megőrzéséhez.

A következő időszakban ezért cikkek és webináriumok segítségével fogom megmutatni nektek az MKB #20percegészség program Facebook-csoportjában, hogy melyek azok a szokások, amelyek tudományosan is bizonyítottan segítenek nektek egészségesnek maradni! Tartsatok velünk!

#csatlakozz!

...a programhoz!

20 perc. Ennyi elég arra, hogy megőrizd az egészségedet, ráadásul a testi-lelki harmóniához vezető úton mi is a segítségedre leszünk! Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, hogy az elsők között olvashasd legfrissebb cikkeinket, nézhesd meg mentoraink videóit. Ezekben szuper 20 perces tippeket adunk, amelyekkel a fittség és a jókedv észrevétlenül a mindennapjaid részévé válhat.

...a Facebook-csoporthoz!

Oszd meg a tapasztalataid, beszélgess szakértő mentorainkkal, legyél része egy pörgős, egymást támogató közösségnek!

...az Instagram oldalunkhoz!

Nemcsak nézni jó: az inspiráló tartalom mellett olyan gyakorlati ötletek várnak, amiket te is beilleszthetsz a hétköznapokba!