Skip to main content

Félelmeink leküzdése

Sziasztok!
Évi vagyok!
25 napja jöttem le a tériszonyról.

Ez pedig az Én történetem:
Nagyon sokáig hatalmas elfogadásban éltünk egymás mellett Én, és a tériszonyom, Majré úr. A Csepel-szigeten nőttem fel, így nem fenyegetett az a veszély, hogyha egy kicsit nem figyelek oda, akkor hirtelen valami magasnak a tetején találom magam. A Lakihegyi adótornyot nem terveztem megmászni, a város legmagasabb pontja a gát volt, ami azért nem volt nagy kihívás.
Amikor a Hármashatár-hegy mellé költöztem és a terepfutás az életem rész lett, akkor szembesültem először azzal, hogy Mr. Majré, nem is olyan jó arc. Nem volt alkalmazkodó és mindig a frászt hozta rám. Kezdtem úgy érezni, hogy ezzel a kapcsolattal kezdenem kell valamit. Gátol, nem visz előre és hatalmas kalandokból maradok ki miatta.
Tudtam, hogy muszáj lesz valami ütős megoldást találnom, hiszen ha óvatoskodom, örök életre a nyakamon fog maradni.
2021.08.19 -én jött el az ideje, hogy búcsút intsek Majrénak és újra bebizonyítsam magamnak, hogy bármire képes vagyok.

Beülő, sisak a helyén voltak, karabinerek akasztásra készen. A Kis-Cohárd lábánál csak álltam, és néztem a 200 méter hosszúságú vasalt utat. Ehhez a távhoz 173 méter szintkülönbség társult, és 160 méter magasan egy kötélhídon is át kellett menni. Talán ettől féltem a legjobban, hiszen ott muszáj volt lenéznem, márpedig az alattam tátongó szakadék látványától hízik hatalmasra Majré.

Tévedtem. Mire a hidat elértem, már olyan belső küzdelmeken mentem át, hogy a kis függőhídon csukott szemmel a moonwalk is ment volna.

Végig nagyon koncentráltam, és azzal, hogy nem néztem le, csak a következő lépésekkel, és a karabiner akasztással foglalkoztam, egyre magabiztosabban haladtam. A híd előtt volt egy olyan függőleges szakasz, ahol egy kiálló sziklán kellett valahogy átlendülnöm. Hatalmas dráma zajlott itt le bennem. A gyáva nyuszi viaskodott a bennem lévő oroszlánnal. A „nem tudom megcsinálni” és a „mindenre képes vagyok” járt eszeveszett körtáncot legbelül, amihez Majré adta a talpalávaló ritmusát. Vettem egy mély levegőt, és megálljt parancsoltam ennek a túlpörgött csim-bum cirkusznak. Majrét kiültettem a sziklaperemre, búcsút intettem neki, és hátra sem nézve tovább lendültem.
SIKERÜLT!
Megléptem azt, ami elképzelhetetlennek tűnt korábban. Innentől a kishíd bébikönnyű volt, és az utána következő szakaszon is magabiztosabban haladtam, egészen a csúcsig.

Hihetetlen, hogy 200 méter alatt mennyit tud változni az ember. Cirka 1 óra alatt vált valósággá az, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Olyan jó volt megtapasztalni útközben, hogy egyre tágul a komfortzónám, és egyre határozottabban intem csendre a hitetlenkedő énemet.

Összeírtam nektek 10 hasznos jó tanácsot, ha Ti is lepasszolnátok a saját Majrétokat:
1. Válassz kezdőnek ajánlott Via Ferrata-t!
2. Csakis megfelelő felszereléssel indulj útnak!
3. Legyen mögötted egy tapasztaltabb mászó, akiben megbízol!
4. Mindig az adott lépésre koncentrálj!
5. Ráérsz, ne kapkodj! Ha kell, pihenj egy kicsit két pont között.
6. Figyelj a karabinerre, és folyamatosan biztosítsd magad!
7. A kiépített út mellett, használd ki, a szikla adta lehetőségeket is a mászáshoz!
8. A saját Majrédat hagyd ott valahol útközben, és hátra se nézz!
9. Higgyél Önmagadban!
10. Vigyél magaddal egy csúcs-csokit, amit a végén diadalittasan elfogyaszthatsz!

#csatlakozz!

...a programhoz!

20 perc. Ennyi elég arra, hogy megőrizd az egészségedet, ráadásul a testi-lelki harmóniához vezető úton mi is a segítségedre leszünk! Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, hogy az elsők között olvashasd legfrissebb cikkeinket, nézhesd meg mentoraink videóit. Ezekben szuper 20 perces tippeket adunk, amelyekkel a fittség és a jókedv észrevétlenül a mindennapjaid részévé válhat.

...a Facebook-csoporthoz!

Oszd meg a tapasztalataid, beszélgess szakértő mentorainkkal, legyél része egy pörgős, egymást támogató közösségnek!

...az Instagram oldalunkhoz!

Nemcsak nézni jó: az inspiráló tartalom mellett olyan gyakorlati ötletek várnak, amiket te is beilleszthetsz a hétköznapokba!