Skip to main content

Ép testben ép lélek


Az ép testben ép lélek kifejezés sajnos annyira közhelyessé vált, hogy már meg sem halljuk. Pedig fontosabb, mint valaha.

A tudományos fejlődés egyik következménye, hogy az orvosi szakterületek egyre specializáltabbá válnak, így az orvosok egyre inkább szakbarbarbárként gondolkodnak; nem egy egységes szervezetként tekintenek az emberre, ahol minden mindennel összefügg, hanem inkább önálló részekként, és így külön-külön, egymástól függetlenül gondolkodnak egy-egy elromlott ”alkatrész” javításáról is. Ez a gondolkodás pedig szépen lassan átszivárog a mindennapokba és emiatt társadalmilag is így kezdünk gondolkodni a saját egészségünkről. A pszichés jóllét erre egy nagyon jó példa.

Amikor a mentális jóllétről esik szó, akkor azt tapasztalom, hogy sokszor elfelejtjük, mennyire szorosan összefügg az, ahogyan élünk – azaz a szokásaink – azzal, ahogyan érezzük magunkat. Nem is gondolnánk, hogy mennyit számít az, hogy mennyit alszunk, mit, mikor és mennyit eszünk, mozgunk-e rendszeresen, vagy hogy van-e olyan stabil emberi kapcsolat az életünkben, amire tudunk támaszkodni vagy töltekezni belőle. Kimondva-kimondatlanul úgy vagyunk, hogy mivel a ”fejünkben” van a probléma, ezért igyekszünk ezt ott megoldani. Ha feszültek vagyunk, akkor megpróbáljuk direkt a feszültségérzést kezelni. Ugyanígy, ha negatív a hangulatunk, akkor pedig ezt szeretnénk megjavítani. Nem túl szerencsés ez a helyzet, mert amikor nem érezzük jól magunkat, feszültek, idegesek, bánatosak, kimerültek vagyunk, akkor általában inkább nem csinálunk semmit, vagy olyat teszünk, amitől maximum rövid távon leszünk jól, de maga a helyzet nem változik.

Jellemzően úgy vagyunk inkább, hogy ”ha majd nem lesz ilyen nyomott a hangulatom, elmegyek futni”, vagy ”ha majd nem leszek ilyen fáradt, elmegyek edzeni”, esetleg “ha majd nem leszek ilyen stresszes, akkor elkezdek odafigyelni, arra hogy mit eszek”. Azt várjuk, hogy megjavuljon valami a fejünkben, és azután, ha a belső akadály elhárult, akkor majd képesek leszünk azt tenni, amit szeretnénk, pedig fordítva hatékonyabb: ha elmegyek futni, azzal vissza tudok hatni arra, ahogyan érzem magam; ha odafigyelek arra, hogy mit eszem, akkor ezáltal az egész szervezetem kezd el jobban működni és még az is lehet, hogy ugyanaz a stressz kevésbé fog hatni rám. Ezért érezhetjük magunkat könnyen a 22-es csapdájában, ahol arra várunk, hogy jól legyünk, hogy csinálhassunk olyan dolgokat, amiket szeretünk és jól lehetnénk tőlük, de mivel nem vagyunk jól , ezért nem csinálunk semmit, tehát nem is leszünk jobban.

Ezért fontos a pszichológiai rugalmasság, mert abban segít, hogy az éppen aktuális belső állapotunktól függetlenül azt tegyük, ami nekünk fontos, értékes. Az előző két hónapban a pszichológiai rugalmasság első két oszlopával foglalkoztunk, hogy elérkezzünk oda, ahol ez kiteljesedik: hogyan tudunk a tettek mezejére lépni és elkezdeni egészségesebb szokásokat kialakítani azért, hogy mind testben, mind lélekben állni tudjuk az őszi kihívásokat. Elvégre is ép testben, ép lélek.

Csatlakozzatok hozzánk utolsó online webináriumonkon a pszichológiai rugalmasság felé vezető úton!
Link: https://www.facebook.com/events/1222959864727789/

#csatlakozz!

...a programhoz!

20 perc. Ennyi elég arra, hogy megőrizd az egészségedet, ráadásul a testi-lelki harmóniához vezető úton mi is a segítségedre leszünk! Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, hogy az elsők között olvashasd legfrissebb cikkeinket, nézhesd meg mentoraink videóit. Ezekben szuper 20 perces tippeket adunk, amelyekkel a fittség és a jókedv észrevétlenül a mindennapjaid részévé válhat.

...a Facebook-csoporthoz!

Oszd meg a tapasztalataid, beszélgess szakértő mentorainkkal, legyél része egy pörgős, egymást támogató közösségnek!

...az Instagram oldalunkhoz!

Nemcsak nézni jó: az inspiráló tartalom mellett olyan gyakorlati ötletek várnak, amiket te is beilleszthetsz a hétköznapokba!