MKB 20 perc egészség

1983 óta minden évben, szeptember utolsó péntekén, több száz futó áll rajthoz, hogy a történelmi futást megidézve, az ókori hősök nyomát követve az Akropolisz lábától elfusson a Spárta főterén magasodó Leonidász szoborig.

246 km vár az indulókra. A verseny szintideje 36 óra, de a szervezők emellett különböző részszintidőket határoznak meg, amelyek eléggé megrostálják a mezőnyt.
Például: az első 80 km teljesítésére maximum 9 óra 30 perc áll a rendelkezésre. Ha valaki kifut ebből az időből, akkor leveszik a rajtszámát és számára befejeződött a verseny.

Terveim szerint, valahol 8 óra 30 perc és 9 óra között fogom elérni a nagy vízválasztónak számító 80 km-nél lévő pontot, a Korinthoszi- csatornát.

75 frissítőponton tudnak ételt és italt magukhoz venni a futók, de arra nagyon kell figyelni, hogy a lehető legkevesebb időt töltsék el ezeken a pontokon, mert értékes perceket veszíthetnek a szintidőből.
Gondoljatok csak bele: ha csak 1 percet áll valaki a pontokon, akkor az már több mint egy óra mínusz a 36 órából.

Nekem azt javasolták, hogy gyorsan vegyem magamhoz a frissítésre szánt enni, - és innivalót és „gyorsan gyalogolva” fogyasszam el. Kíváncsi leszek.

A frissítőpontokat a helyiek üzemeltetik, és azt fontos tudni, hogy ebbe a zárt körbe szinte kihalásos alapon lehet bejutni. Olyan ez a verseny a kis falvak számára, mint egy ünnep. Hatalmas szeretettel várják a futókat. Van, ahol komplett iskolák vonulnak ki az út szélére, hogy az ott áthaladó versenyzőket tapssal és pacsival bíztassák a gyerekek.

Sok futó érkezik kísérővel, akik igyekeznek a versenyzőket etetni, itatni – megkönnyítve ezzel kicsit az útjukat.
A segítőkre is szigorú szabályok érvényesek. Összesen 15 frissítőponton találkozhatnak a támogatottjukkal. Ha megszegik a szabályokat (például két pont között is segítenek a futónak), akkor a harmadik figyelmeztetés után kizárják a versenyzőt.

Nekem két nagyon jó barátom fog segíteni ezen a hosszú úton. Athénban béreltünk kocsit és végig mellettem lesznek, ahol lehetséges. Mind mentálisan, mind fizikailag sokat fog jelenteni a jelenlétük. Szerintem bizonyos táv fölött már helyettem fognak gondolkodni.

Erre a versenyre nem lehet csak úgy benevezni. A verseny szervezői meghatározzák, hogy egyes országokból, hányan rajtolhatnak el a Spartathlonon. Magyarországról 25 indulót engednek, ami azért is izgi, mert idén 58-an jelentkeztek erre a 25 posztra. A nevezéshez egy kvalifikációs szintet is meg kell futni, melyeket meghatározott versenyeken lehet csak teljesíteni.

Én a tavalyi 160 km-es, Szekszárd és Baja között rendezett Korinthosz.hu ultrafutó versenyen elért eredményemmel kvalifikáltam magam.

Miután beérkeznek a versenyzők a célba, azonnal kezelésbe veszik őket az egészségügyi sátorban. Leveszik a pólójukat, a cipőjüket és egy fertőtlenítő folyadékban megmossák a lábukat, lekezelik a vízhólyagokat. Miután megbizonyosodtak róla, hogy a futónak nem kell infúzió, illetve egyéb orvosi ellátás, taxiba rakják, amely a versenyzőknek kibérelt szállodába viszi a „pácienst”.

Ó, bárcsak már ott tartanánk, hogy transzállapotban ücsörgök a sátorban, a kis babérkoszorúmmal a fejemen, amit a beérkezéskor kapunk.

Athénba visszautazva egy banketten, ünnepélyes keretek között díjazzák a győzteseket és a távot teljesítők is itt kapják meg a Spartathlonos relikviákat. Méltó lezárása egy másfél napos küzdelemnek.
De ne szaladjunk ennyire előre!

Leírhatatlanul hálás vagyok azért, hogy idén én is átélhetem ezt a kalandot, és ha visszatértem, igyekszem majd a lehető legrészletesebben beszámolni az élményeimről.

Nagyon hálás vagyok, hogy az MKB Bank és az MKB#20percegészség program teljes vállszélességgel mögöttem áll és támogatnak abban, hogy az álmom valóra váljon.

1 hét múlva, magyar idő szerint reggel 6 órakor útra kelek…

A Spartathlon-nal kapcsolatos élményeimet ezen a Facebook-oldalamon tudjátok követni: https://www.facebook.com/coffeerunmomma/